A történeti Jézus létezésére közvetlen bizonyítékok nincsenek. Ugyanakkor az újszövetségi evangéliumokban feljegyzett történeti háttér, helyszínek, városok, személyek, jogszokások, életmóddal kapcsolatos megjegyzések stb. kapcsán ma már sok olyan külső forrásunk van, amelyek megerősítik ezeket. Most három olyan régészeti leletet mutatunk be, amelyek a 20. század második felében, illetve a 2000-es évek elején kerültek elő és Jézus evangéliumokban megörökített életével kapcsolatba hozhatók. (A bejegyzés egy top10-es lista alapján készült válogatás.)
1. Halászhajó a Genezáreti-tóból
1986-ban Izraelben súlyos aszály miatt a Genezáreti-tó vízszintje több métert esett. Az északnyugati tóparton sétálva egy testvérpár régi hajó körvonalait fedezte fel az iszapban. A törékeny faszerkezetet a vizsgálatok kb. 2000 évesnek határozták meg (i.e. 120 – i.sz. 40 között). A hajó egyszerű halászhajó volt, amelyet Jézus korában használtak a galileai halászok. Hossza kb. 8,3 m, szélessége 2,3m, mélyésge 1,2 m, így egyszerre akár 15 fő is tartózkodhatott rajta. A csónak biztonságos feltárása gondos munkát igényelt. A feltárt maradványokat 11 évig tartósítószerekben áztatták, majd egy helyi múzeumban állították ki.
Az Újszövetségben olvashatunk arról, hogy Jézus csónakban kelt át a Galileai-tengeren (pl. Luk.8,22), sőt, még tanított is csónakból, amikor a parton túl sok hallgatója akadt (pl. Mát.13,2-3). Ez a galileai csónak mindeddig az egyetlen ókori hajó, amely a Genezáreti-tóból került elő, segít elképzelni azt, hogy Jézus és tanítványai milyen típusú halászhajókat használtak.
“És lőn, hogy mikor a sokaság hozzá tódult, hogy hallgassa az Isten beszédét, Jézus a Genezáret tavánál állt. És látott két hajót állni a vízen: a halászok pedig, miután azokból kiszálltak, mosták az ő hálóikat. És ő bement az egyik hajóba, amely a Simoné volt, kérte őt, hogy vigye egy kissé beljebb a földtől: és mikor leült, a hajóból tanította a sokaságot. Mikor pedig megszünt beszélni, monda Simonnak: Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra. És felelt Simon és mondta néki: Mester, jóllehet az egész éjszaka fáradtunk, még sem fogtunk semmit: mindazáltal a te parancsolatodra levetem a hálót. És ezt megtéve, halak nagy sokaságát kerítették be; szakadozott pedig az ő hálójuk. Intettek azért társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek és segítsenek nekik. És eljöttek, megtöltötték mind a két hajót, annyira, hogy csaknem elsülyedtek. Látta pedig ezt Simon Péter, és Jézus lábai elé esett, ezt mondva: Eredj el én tőlem, mert én bűnös ember vagyok, Uram!” (Luk 5,1-8)
- Siloam-medence
János evangéliuma 9. fejezetében Jézus meggyógyított egy vakon született embert úgy, hogy sarat kent a szemére, és felszólította, hogy mosakodjon meg a Siloam-medencében. Hosszú évtizedeken keresztül sok turista látta Jeruzsálemben az ún. Siloam-medencét, amely azonban nem Jézus korában létesült, hanem csak kb. 500 évvel később, a bizánci időkben. 2004-ben egy vízelvezető rendszer javítása során véletlenül fedezték fel az i.sz. 1.századi Siloám-medencét. Eli Shukron és Ronny Reich régészek feltárásai egy nagy méretű (kb. 50x60m), trapéz formájú, kőlépcsőkkel határolt medencét hoztak felszínre, amelynek legalább 20 lépcsőfoka vezetett le az utcaszintről a vízbe. Mivel ez a medence pontosan azon a helyen volt, amelyről a tudósok régóta úgy vélték, hogy az eredeti Siloám-medence helye lehetett (mindössze 70 méterre van ugyanis a későbbi, bizánci medencétől), és mivel Jézus korában használhatták, ezért úgy vélik, hogy ez az a hely, ahol János evangéliuma 9. fejezetének eseményei történhettek.
“És amint eltávozott onnan Jézus, látott egy embert, aki születésétől fogva vak volt. És kérdezték őt az ő tanítványai: Mester, ki vétkezett, ez-é vagy ennek szülei, hogy vakon született? Felelt Jézus: Sem ez nem vétkezett, sem ennek szülei, hanem, hogy nyilvánvalókká legyenek benne az Isten dolgai. Nekem cselekednem kell annak dolgait, aki elküldött engem, amíg nappal van: eljő az éjszaka, mikor senki sem munkálkodhatik. Míg e világon vagyok, e világ világossága vagyok. Ezeket mondta, majd a földre köpött és az ő nyálából sárt csinált, és rákente a sarat a vak szemeire. És mondta néki: Menj el, mosakodjál meg a Siloám tavában (ami azt jelenti: Küldött). Elment azért és megmosakodott és visszajött látva. (Ján 9, 1-7)
3. Kajafás csontládikája
Kajafás volt az a főpap, aki az evangéliumok szerint a Jézus elleni perben elnökölt (pl. Mát.26,3,57; Luk.3,2;Ján.11,49). Az ókori történetíró, Josephus Flavius feljegyzése szerint Kajafás teljes neve Joseph Caiaphas volt. (Antiquities, 18.2.2.) 1990-ben egy Jeruzsálem déli határában folytatott építkezésen a földgépek egy ókori sírkamrát találtak. A régészek a leletmentés során 12 db, i.sz. 1. századi osszáriumot (kőládika az emberi maradványok tárolására) fedeztek fel. Ezek között volt egy gondosan megmunkált, díszes kőláda is, amelyre a “József, Kajafás fia” név volt felírva. A belsejében hat ember csontjait különítették el. Köztük voltak egy kb. 60 éves férfi csontjai is, amelyek sok tudós szerint feltehetően Kajafás főpap földi maradványai lehetnek.
“…megfogván Jézust, vivék Kajafáshoz, a főpaphoz, ahol az írástudók és a vének egybegyűltek… A főpapok pedig és a vének és az egész tanács hamis bizonyságot kerestek Jézus ellen, hogy megölhessék őt, de nem találtak. És noha sok hamis tanú is eljött, mégsem találtak. Utoljára pedig előjött két hamis tanú, akik ezt mondták: Ez (Jézus) azt mondta, hogy leronthatom az Isten templomát, és három nap alatt felépíthetem azt. És fölkelt a főpap és monda Jézusnak: Semmit sem felelsz? Micsoda tanúbizonyságot tesznek ezek ellened? Jézus pedig hallgatott. És felelt a főpap és mondta neki: Az élő Istenre kényszerítelek téged, hogy mondd meg nekünk, hogy vajon te vagy-é a Krisztus, az Isten Fia? Mondta neki Jézus: Te mondtad. Sőt mondom nektek: Mostantól fogva meglátjátok az Embernek Fiát ülni az Istennek hatalmas jobbján, és eljőni az ég felhőiben. Ekkor a főpap megszaggatta a maga ruháit, és mondta: Káromlást szólt. Mi szükségünk van még bizonyságokra? Ímé most hallottátok az ő káromlását. (Mát. 26, 57,59-65)
