Zene a Bibliában 5.

Sorozatunk előző részében Zsoltárok könyvével kezdtünk el részletesebben foglalkozni. Láttuk, mint szövik át személyes tapasztalatok alapján az Istent dicsőítő hálaénekek. Az Úr közelsége, tisztaságának szemlélése azonban óhatatlanul rádöbbenti az embert saját kicsinységére, mennyire nem képes az Ő kívánalmai szerint élni.…
Zene a Bibliában 3.

Sorozatunk előző részében a Dávid által kezdeményezett állandó istentiszteleti zenei szolgálatok beindulásával foglalkoztunk. Láttuk, milyen alapossággal és szent küldetéstudattal járt el ennek megszervezésekor Dávid. Papi törzsből választotta ki a legtehetségesebb zenészeket. Szigorú rend szerint folyt mind a kiképzésük, mind a…
Zene a Bibliában 2.

Sorozatunk első részében arra kerestünk választ, milyen szerepet tulajdonít a Szentírás a zenének. Nyomon követtük a héberek fejlődését az egyszerű pásztorhangszerek használatától a salamoni templom zenei életéig. Láttuk, milyen nagy hatással volt ez utóbbi művészi színvonalára koruk legfejlettebb civilizációjával, az…
180 éve született Händel: Messiás című oratóriuma – különleges helye a zenetörténetben

Kerek évfordulókat idézve az elmúlt alkalommal Beethovennel foglalkoztunk születésének 250. évfordulója kapcsán. Akkor nem említettük, hogy Georg Friedrich Händel (1685-1759) volt zenei példaképe. Halálos betegen feküdt, amikor barátai a Händel-művek negyven kötetes díszkiadásával lepték meg. „Das ist das Wahre!” (Íme,…
A 250 éve született Beethoven helye a zenetörténetben

A zene különleges közlési és kifejezési mód. Sajátos művészi eszközökkel képes gondolatok, érzések közvetítésére. Egyes zeneművek ez utóbbira korlátozódnak, míg mások inkább az előbbire koncentrálnak. Magasszintű művészi megnyilvánulásról akkor beszélünk, ha e két összetevő közül legalább az egyik kimagasló értékeket…