„Egy értéktelen senki vagyok!” – egy alkoholbeteg vallomása alulnézetből

Lágy, őszi napsugarak simogatták Laci bácsi kérges arcát. Összetörten, görnyedve ült előttem egy tömegszállás udvarán egy rozoga, kopott fapadon. Sírt. Nem tudott mást tenni. 60 pokoli esztendőből az utolsó 15 évet azzal töltötte, hogy itallal próbálta csillapítani lelkét-mardosó fájdalmát. Pontosabban…
Bárcsak…

Mennyiszer hangzanak fel Bárcsak-kal kezdődő sóhajok a szívünkből? Bárcsak lett volna bátorságom… Bárcsak megtettem volna… Bárcsak őszinte lettem volna… Bárcsak elmondtam volna neki… Túlontúl sokszor van ez így. Mint valami láthatatlan, legyőzhetetlen ellenség telepszik rá az életünkre a lemondás, feladás,…