Az elemzők úgy látják, hogy a 2017-es év fordulópont volt. A második világháború után évtizedekig viszonylag stabil volt a világbéke – ezt úgy kell érteni, hogy nem jelentett közvetlen fenyegetést egy újabb világháború. Volt ugyan verseny az atomfegyverkezésben, volt hidegháború, de a borzalmas második világháború után mintegy hetven évig nem tört ki az egész világot lángba borító újabb háború. Ugyanakkor mindig dúlt valahol helyi harc a maga rettenetével és összes nyomorúságával. Az újabb világégés egyik gátja a nemzetközi szövetségek létrehozása volt.
A 2017-es évben azonban újból előtérbe kerültek a nacionalizmusok, és bomlani kezdtek a nemzetközi szövetségek. Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok – Donald Trump elnök megválasztása óta – nem akarja viselni a felelősséget a világbékéért a világ vezető hatalmaként. Ezt fejezi ki Trump elnök „Amerika mindenekelőtt” jelszava. Ebben az évben már ilyen szalagcímmel is találkozhatunk újságok címlapján: „Háborús helyzet – átalakulóban a nagyhatalmi stratégiák”.
Azonban nem csupán egy újabb, súlyos nemzetközi konfliktus kitörése fenyeget, hanem a klímaváltozás felgyorsulása is, annak minden következményével együtt, nem is beszélve az emberiség egyre jobban torzuló mentális állapotáról. Az egyházak, vallások egységtörekvéseiben is mindinkább gyorsuló változásokat tapasztalhatunk, amelyek által egyre jobban kirajzolódik az, amiről a bibliai próféciák szólnak: Jézus Krisztus eljövetelét közvetlenül megelőzően egy globális, vallási szövetség jön létre, amely összefonódik a világi hatalmakkal.
Hacsak az elmúlt hónapok híreit összesítjük is, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy egyedül Jézus Krisztus isteni hatalommal való közbeavatkozása lehet az egyetlen megoldása világunk jelenlegi, sokoldalú krízisének.
Csoda, hogy civilizációnk összeomlása még nem következett be. Éppen ezért nagy hálával tartozunk a szeleket visszatartó angyalok munkájáért. Könyörögnünk kell azért, hogy Isten rendeletére folytassák még valameddig számunkra felfoghatatlan, csodálatos munkájukat! Hiszen egyáltalán nem végeztük még el a magvetés munkáját, és nem készült fel egy hívő nép a késői eső kiárasztására, valamint a végső válságban való helytállásra.
Fontos, hogy komolyan vegyük a következő felhívást: „Súlyos felelősség nyugszik rajtunk (…). Kérjük imában Istent, hogy tartsa vissza a gonoszság erőit, s adjon még néhány év kegyelmi időt a Mester munkájának a végzésére. Kiáltsunk Istenhez, hogy az angyalok tartsák vissza a négy szelet, míg (… ) a világ minden részében hirdetjük a figyelmeztetést.” (E.G. White: Bizonyságtételek. 5. kötet, A rövidesen bekövetkező válság c. fejezet)
Miután az amerikai elnök bejelentette, hogy Izráel fővárosának ismeri el Jeruzsálemet, Erdogan török elnök ilyen kijelentést tett: „A Jeruzsálemmel kapcsolatos amerikai döntés által okozott tűzvész fel fogja égetni a régiót és az egész világot.” (Népszava, 2017 december 14.) Minek köszönhetjük, hogy ez nem következett be azonnal? Csakis a szeleket visszatartó angyaloknak!
A 2018-as év azzal kezdődött, hogy az amerikai és az észak-koreai elnök kölcsönösen atomtámadással fenyegette meg egymást. Megborzongott a háta mindazoknak, akik csak hallottak vagy olvastak erről a szóváltásról.
Jelenleg Szíriában folynak borzalmas harcok, a szíriai kormányerők, a szíriai ellenzék, a törökök, és az amerikai bombázók között, háttérben az oroszok és az amerikaiak versengésével a térség feletti ellenőrzés megszerzéséért. Azt sejtik, hogy vegyi fegyverek bevetésére is sor került, mind a törökök, mind a szíriai kormányerők részéről. A legfrissebb hírek szerint nem tudták kimenekíteni a mintegy 400 ezer polgári lakost Kelet- Gútából, mert a menekülő folyosót is tűz alá vették. A sajtó szerint nincs szó, amely leírhatná a kelet- gútai poklot, amely már totális humanitárius katasztrófával fenyeget.
Emellett egy másik közel-keleti válsággócot is láthatunk: a február 17-én Münchenben megkezdett nemzetközi biztonságpolitikai konferencián az izraeli miniszterelnök erélyesen figyelmeztette Irán külügyminiszterét: „Teherán ne tegye próbára hazája türelmét és elszántságát” (Népszava, 2018 február 19.)
Mennyire meg kell becsülnünk azt a békét, amit mi pillanatnyilag még élvezhetünk! A napokban egyre többen hangot adtak, illetve le is írták azt az aggodalmukat, hogy Magyarországon akár polgárháború is kitörhet az áprilisi választásokkal összefüggésben. Mennyi okunk van könyörögni mind a világért, mind saját országunkért!
Imádságainkban vezéreljen minket a következő ige: ,,Intelek azért mindenek előtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberekért. Királyokért és minden méltóságban levőkért, hogy csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel. Mert ez jó és kedves dolog a mi megtartó Istenünk előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére eljusson.” (I. Timóteus 2: 1-4)