„…a szomorú lélek pedig megszárítja a csontokat” – írta Salamon király háromezer évvel ezelőtt. Megállapítása ma különösen időszerű. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a lelki-, illetve a mentális állapot és a testi egészség szoros összefüggése szinte közhellyé vált.
Ilyen vagy olyan módon tehát mindenki tapasztalja ennek igazságát. Sőt, a jelenség még a szigorú tudományosság berkeiben is teret hódított, gondoljunk csupán a „pszichoszomatikus betegségek” fogalmának orvosi szakkifejezéssé válására (a görög pszüché/lélek és szóma/test szavak összetételével). A salamoni bölcsesség a dolgok jó oldalát megragadó, derűs életszemlélet fontosságára hívja fel a figyelmet, szembeállítva azt a negatívumokra fókuszáló, depreszszív gondolkodással. Kimondatlanul is azt képviseli ezáltal, hogy nem csak, sőt elsősorban nem a körülményeinktől függ, hogy derűs vagy depresszív életszemlélettel állunk-e hozzá a mindennapokhoz. Nehéz életkörülmények között éppúgy lehet valaki derűs, mint kedvezőek között megkeseredett. Mindez személyes belátás és döntés kérdése.
Messzemenően megerősíti mindezt Rick Hanson neuropszichológus közelmúltban megjelent, „Sírjak vagy nevessek? Az emberi agy boldogságra hangolható” című könyve. A Berkeley Egyetem professzora az emberiség vészterhes történeti múltjának tudja be a szorongó, pesszimista életszemlélet belénk ívódását. Lényegében azzal érvel, hogy a „jobb félni, mint megijedni” jellegű gondolkodás évezredeken át nagyobb garanciát jelentett a túlélésre, mint a feltétlen optimizmus, és most ennek isszuk a levét, amikor a negatív tapasztalatokat rendre túl-, a pozitívokat pedig alulértékeljük. Ám Hanson szerint van megoldás. Figyeljünk tudatosan oda a pozitív élményeink befogadására (ideértve akár az olyan természetesnek vélt dolgokat is, mint például, hogy van mit ennünk, vagy fűtött szobában vészelhetjük át a fagyos januárt).
Erősítsük fel ezeket, időzzünk el velük naponta hatszor, alkalmanként fél percig. Ezáltal mintegy átprogramozhatjuk agyunkat, derűs életszemléletre nevelhetjük magunkat, megszabadulhatunk a túlzott pesszimizmustól, illetve stressztől és ezeknek akár betegségekben is jelentkező következményeitől. „Nincs új a Nap alatt” – juthat eszünkbe egy másik salamoni mondás, a háromezer évnyi különbséggel született tanácsokat olvasva.
