2021 júliusában a Jeruzsálemben folyó régészeti feltárások során előkerült egy kb. 40 méter hosszú (!) kőből épült falszakasz, amelyet feltehetően még Ezékiás király korában építettek az asszírok elleni védekezés részeként. A monumentális falak átlagosan kb. 5 méter szélesek és eredetileg 3 méter magasak voltak és egészen jó állapotban élték túl Jeruzsálem első nagy pusztulását i. e. 587/586 körül.
Ugyancsak Ezékiás korából származó, különlegesen vastag (7 méter vastag) védőfalakat már korábban is találtak Jeruzsálemben, de ilyen hosszú szakaszon és ilyen jó állapotban még nem kerültek elő a korszakhoz köthető védművek Júdában.
A Biblia szerint Ezékiás király nagy építtető volt, aki különösen nagy gondot fordított arra, hogy országát az asszír fenyegetéssel szemben megvédje. Ekkoriban az északi zsidó királyság már nem létezett, Júda úgy maradt meg az agresszívan terjeszkedő Asszíriával szemben, mint “kaliba az uborkaföldön” (Ésa 1,8). Az uralkodó nem csak a város falait erősíttette meg és bővíttette ki, hanem a Jeruzsálem vízellátását biztosító Gíhon-forrás vizét is biztonságosan a föld alá vitte és egy városfalakon belüli medencébe gyűjtette össze.
Ezékiás király föld alatti csatornájának és vízgyűjtőjének szerkezete Jeruzsálemben (Forrás: https://watchjerusalem.co.il/59-hezekiahs-tunnel)
“És megszámláljátok Jeruzsálem házait , és némely házat lerontotok, hogy a kőfalat megerősíthessétek; és árkot csináltok a két kőfal között a régi tó vizének…” (Ésa 22:9-10) “És Ezékiás volt az, aki betömette a Gíhon vizének felső forrását és Dávid városának napnyugat felől való részén vezette lefelé…(2Krón 32:30).
Borítókép: Jeruzsálem falai az i. e. 8. században (Photo: Kobi Harati/City of David, forrás: https://biblearchaeologyreport.com
