Az áldatlan tudatlanság
1999-ben, a Cornell Egyetem két kutatója, Justin Kruger és David Dunning publikálta a mára Dunning–Kruger – hatásként elhíresült tudományos munkát. Munkásságukat sokan lebecsülték és lebecsülik, csak mert Ignobel–díjat kaptak erre a kutatásukra. Szinte senki nem tudja, hogy az Ignobel–díjat, hiába nevezik a Nobel – díj paródiájaként, alapszabálya szerint, kizárólag olyan komoly kutatók kaphatják meg, akik kutatási területének eredménye egyszerre nevettető és elgondolkodtató. Igyekszem az írásaimon kívül helyezni a személyes véleményeimet, hogy az olvasót ne vélemények, hanem adatok és tények győzzék meg, de most meg kell jegyeznem, hogy nem értem, hogy a Dunning–Kruger – hatás eredménye miért nevetséges. Szerintem inkább tragikus, mert rámutat egy rendkívül negatív emberi sajátosságra. Dunning és Kruger az egyetem hallgatóival elvégzett tesztek segítségével igazolták hipotézisüket. Eszerint egy tipikus jártasság esetében a hozzá nem értők túlbecsülik saját képességeiket. Nem vagyunk képesek felismerni, ha egy másik ember ért az adott területhez és nem tudjuk meglátni, hogy mi mennyire nem értünk hozzá. Az egyetlen pozitív eredménye a kutatásnak az a felismerés, hogy megfelelő utólagos felkészüléssel és tanulással értékítéletünk megváltozik. Meglátjuk, hogy korábban mennyire nem értettünk hozzá és jobban fel tudjuk mérni saját és mások képességeit is.
Sajnos az esetek többségében a megfelelő utólagos felkészülés és tanulás el szokott maradni. Nincs ez másként a táplálkozással sem, így a vegán táplálkozás sem kivétel.
Előre szeretném leszögezni, hogy nem vagyok a vegán táplálkozás ellen. A táplálkozás tudományban a vegán táplálkozás egy teljes értékű táplálkozásként van számon tartva. Azonban sokféle vegán táplálkozás létezik (itt nem a vegetáriánus táplálkozásokról beszélek) és ezek közül csak 1-re igaz, hogy teljes értékű. Sajnos azonban, ezt a vegán étrendet senki sem szokta tartani. Ennek okait nevezem én a vegánság legfőbb ellenségeinek.
Táplálkozási tanácsadóként, testépítés és fitnesz sportoktatóként, edzéselméleti szakemberként sok érdekes állásponttal sikerült már találkoznom. Az egyik ilyen, amikor magával a vegán léttel igazolják a ”hozzáértésüket” az emberek. Ezzel az elmélettel az a gond, hogy valaminek a megléte nem igazolja az adott dologhoz való feltétlen szakértelmet. Nekem is van 20 éve telefonom, tudom is kezelni, de fogalmam sincs, hogy hogyan épül fel, és hogyan és miért működik. Csak mert vegán vagy, még nem leszel a táplálkozástudomány, se a vegán táplálkozás szakértője.
Ehhez hasonló érvvel is találkoztam, miszerint az én hozzáértésem nem megbízható, mert nem vegán étrendet követek. Ez az elmélet is ott bukik meg, hogy nem a vegán lét vagy nemlét ad megfelelő hozzáértést, hanem a tanulás. Tény és való, hogy a tapasztalat sok szakmánál elengedhetetlen. Azonban ezen a tudományterületen ez annyit jelent, hogy nem vagyok egy jó vegán szakács és valószínűleg nem is leszek. Ettől még a táplálkozástudomány és az edzéselmélet oldaláról megtanultam, hogy mit hogyan kell csinálni ahhoz, hogy teljes értékű legyen a táplálkozása annak, aki vegán szeretne lenni.
Sokszor találkozom olyan érvvel is, amikor valaki az idővel és az egészségügyi állapotával, akarja igazolni nézeteit. Ezzel több probléma is van. Az egészségügyi állapot felmérése ránézésre nem igazán lehetséges. Leszámítva az alultápláltság jellemző testi tüneteit, ami majdhogynem általános probléma a vegán étrendet helytelenül alkalmazók körében. Az embereknek fogalmuk sincsen arról, hogy a helytelenül kivitelezett táplálkozásuknak milyen következményei vannak a testükben. Ez a tény a vegán étrendet helytelenül alkalmazók esetében is áll, akiknél a hiánybetegségek jellemzők. A szervezet nem azonnal omlik össze, hanem tűri egy darabig a hiányos táplálkozást, de minden embernél máshogy jelentkezik és más az időbeli lefolyása. Példaként a dohányzást szoktam felhozni. Van, aki 50 éven keresztül dohányzik és meghal, valami másban, mielőtt tüdőrákot kapna és van, aki 2 év passzív dohányzás után rákos lesz. Minden ember egyedi. Egyedi a felépítése is. Más az ellenálló képessége is. Találkoztam olyannal, aki közel 10 év vegánság után tért vissza egy, az állati eredetű élelmiszereket is alkalmazó táplálkozási formához, mert addigra jöttek ki rajta súlyosabb, hiánybetegség okozta tünetek.
Meg kell érteni, hogy a táplálkozás, legyen az bármilyen féle, nem egy sapka, ami mindenkire ráhúzható. Azt mindig az adott emberre kell alakítani. Például egyetlen hozzáértő táplálkozási tanácsadó sem fog vegán étrendet ajánlani egy súlyosan alultáplált vagy egy anorexiás embernek.
Akkor hogyan kell az adott emberre alakítani a táplálkozást? E kérdés megválaszolását a cikksorozat végére tartogatom, mert sok egyéb kérdésre is választ kell keresnünk a megértéshez. Az egészséges táplálkozás és egészséges életmód kialakításának bővebb részletezését egy újabb cikksorozatban tervezem megosztani. Most inkább érdemes azt a kérdést felvetni, hogy miért léteznek a fent részletezett érvek és nézetek? Több oka is van ennek. Az utána járás hiánya, az emberi hiszékenység, a felgyorsult élet okozta időhiány vagy nemes egyszerűséggel a lustaság. Azonban van egy ok, ami sokak számára megdöbbentő lehet és ez az ok kiérdemelte, hogy egy önálló cikket kapjon ebben a sorozatban. Ez nem más, mint a vegán étrendet népszerűsítő táplálkozási tanácsadók, vagyis a vegán „szakértők”.
