Nagy Heródes i. e. 73-70 között született, feltehetően Ashkelonban, a tenger partján. Családja Idumea (edom) területéről származott, amely ebben az időben a zsidó (Hasmóneus) királyság része volt. Apja, Antipater, aki zsidó hitre tért, fontos politikai tisztséget töltött be a jeruzsálemi királyi udvarban. Kiváló diplomáciai érzéke nélkülözhetetlenné tette az uralkodó számára. Heródes apja révén került a hatalom közelébe, aki 26 éves korában rábízta Galilea irányítását. A korabeli feljegyzések szerint nagy testi erővel bírt: kiváló lovas, ügyes birkózó és nagyszerű íjász volt. Apjától finom szimatot örökölt a politikai helyzetek értékeléséhez, ezen túlmenően kellő becsvágy is hajtotta, céljai érdekében bármit képes volt feláldozni. Hosszú évek, kemény csaták és ravasz politikai húzások után i.e. 37-ben foglalta el Júdea trónját, de a folymatos udvari intrikák és a római belharcok miatti bizonytalanságok gyanakvóvá tették. Saját családjával szemben sem volt kíméletes, felségárulás vétségével kedvenc feleségét és három fiát is kivégeztette.
Nagy Heródes híres volt nagyszabású építkezéseiről és palotáinak pompakedvelő, luxus-minőségű berendezéseiről. Az elmúlt évtizedekben Izraelben, Heródes palotáiban – a Jerikó melletti Kypros erődben és a Jeruzsálemtől délre fekvő Heródium palotában – egy-egy fényűző kivitelben készült, alabástrom fürdőkádat találtak. A kádak egyenként 1,5 tonnásak voltak, és mindeddig úgy gondolták, hogy az alapanyaguk Egyiptomból származhatott, amely ebben az időszakban az ókori világ legjobb minőségű alabástrom alapanyagát adta.
(Prof Amos Frumkin, The Hebrew University of Jerusalem)(Forrás:https://www.timesofisrael.com/source-of-alabaster-for-herod-the-greats-lavish-bathtubs-comes-out-in-the-wash/)
Ayala Amir, a Bar-Ilan Egyetem (Tel Aviv) PhD-hallgatójának új tanulmánya szerint azonban Nagy Heródes ezen a téren sem volt hajlandó a megalkuvásra, ugyanis egy saját bányát használt építkezései zavartalan alabástrom-ellátására, az izraeli Te’omim-barlangban, a jeruzsálemi hegyek nyugati lejtőin, a mai Beit Shemesh közelében.
Az újszövetségi evangéliumok szerint Nagy Heródes a római uralom alá vetett Júdea királya volt Jézus Krisztus földre születésekor. Pár évvel tulajdon fiai és sok száz ellene lázadó katona és előkelő meggyilkolása után jelentek meg udvarában a “napkeleti bölcsek”, akik a zsidók újszülött királyát keresték. Heródes féltékenységében ekkor megölette a Messiás születési helyeként megjelölt Betlehem városának csecsemőit – a “biztonság kedvéért” 2 éves korig.
“Amikor pedig megszületett Jézus a júdeai Bethlehemben, Heródes király idejében, ímé napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe, ezt mondva: Hol van a zsidók királya, aki megszületett? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és azért jöttünk, hogy tisztességet tegyünk neki. Heródes király pedig ezt hallva, megháborodott, és vele együtt az egész Jeruzsálem. És egybegyűjtve minden főpapot és a nép írástudóit, tudakozódott tőlük, hol kell a Krisztusnak megszületnie? Azok pedig mondták neki: A júdeai Bethlehemben…Ekkor Heródes titkon hivatta a bölcseket, szorgalmatosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét. És elküldte őket Bethlehembe, és mondta nekik: Elmenve, szorgalmasan kérdezősködjetek a gyermek felől, mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek és tisztességet tegyek neki…És mivel [a bölcsek] álomban meginttettek, hogy Heródeshez vissza ne menjenek, más úton tértek vissza hazájukba…Ekkor Heródes látva, hogy a bölcsek megcsúfolták őt, szerfölött felháborodott, és kiküldve, megölette Bethlehemben és annak egész környékén minden gyermeket, két esztendőstől és azon alul, az idő szerint, amelyet szorgalmasan tudakolt a bölcsektől.” (Mt 2, 1-5; 7-8; 12; 16)
