Sokan vannak, akik mozognak ugyan, mégsem tapasztalják magukon annak igazán jótékony hatását. Éppen emiatt merül fel az a kérdés, ami véleményem szerint a legtöbbünket foglalkoztat: hogyan lehet úgy mozogni, hogy a testünk működését a legjobb, leghatékonyabb szintre emeljük?
Ahhoz, hogy a mozgásban rejlő gyógyító és építő hatás egész palettája érvényesüljön, két döntő tényezőre van szükség. Az első a RENDSZERESSÉG.
Mint az élet megannyi más területén, úgy a mozgásnál sincs ez másként; ha szeretnénk, hogy tartós, folyamatos fejlődés legyen, a rendszeresség kulcsfontosságú. Ez alatt azt értjük, hogy váljon a mozgás mindennapi szokásunkká, szakítsunk célzottan erre egy kis időt a mindennapi tevékenységeink közepette. Nem elég csak egész nap tenni-venni – ennek indoklására még visszatérünk a következő részben.
Mikor mozogjunk?
Ezt a kérdést igen gyakran teszik fel a szakértőknek, akik általában nem határozzák meg konkrétan, hogy a nap melyik szakában érdemes beiktatni a mozgást. Támpontot mégis találhatunk ennek a megválaszolásához, ami a vérkeringéssel van összefüggésben. Este a szervezet lelassul, éjszaka böjtöl: jó esetben nem fogyaszt semmit sem, sőt, ideális esetben már lefekvéskor üres a gyomor. Ilyenkor a vér hajlamos a belső szervekbe tódulni, a testünk pedig regenerálódik, pihen. Az angol nyelvben a ,,reggeli”-re használt breakfast kifejezés, szó szerint böjttörés, éppen ennek a nyugalmi periódusnak a végére utal, amikor az emésztőszervrendszer újra feladatot kap. A reggeli előtti mozgás által a vér kiáramlik a belső szervekből, és már a nap kezdetén teljes menetsebességre kapcsolja testünket, azaz egész napra biztosítja a méregtelenítő szervek jó működését, az élénk, kiegyensúlyozott keringést és a hatékony anyagcserét.
Hosszú távon a mozgás gyógyító és építő hatását tehát úgy tudjuk a legjobban kihasználni, ha reggel mozgunk. Természetesen ha valakinek megoldhatatlan a reggeli torna, jobbat tesz az azzal, ha a nap egy másik szakaszában mozog, mintha egyáltalán nem fordítana erre időt. Feloszthatjuk a gyakorlatokat akár több részre is a nap folyamán. Aki megtapasztalja a friss levegőn végzett reggeli mozgás jótékony hatásait – lehetőség szerint egy hideg-meleg-hideg váltózuhannyal zárva a sort, amely energizálja a jól megdolgoztatott izmokat -, az alig várja majd a nap kezdetét, hogy felkelhessen mozogni.
Mennyit mozogjunk?
A téma szakértői megegyeznek abban, hogy napi fél óra mozgás feltétlenül szükséges az egészségünk szintentartásához, a fejlődéshez pedig napi egy óra, vagy több. Más kutatások alapján Dr. Michael Greger egyértelműen levonja a következtetést, hogy húsz perc mozgásnál jobb a harminc, harmincnál a hatvan, hatvannál pedig a kilencven, és így tovább. Azonban a napi kilencven percnél többet mozgó vizsgálati személyekből olyan keveset találtak, hogy nem is tudták őket belefoglalni a tanulmányba. Ha felkeltette ez a vizsgálat az érdeklődéseteket, itt nézhetitek meg erről Dr. Michael Greger videóját angol nyelven: https://www.youtube.com/watch?v=Jhsc8-IIWFg
Dr. Neil Nedley a ,,Kivezető út a depresszióból” c. könyvében a súlyos depresszióban szenvedőknek és a skizofrén betegeinek napi 7(!) óra mozgást írt elő, mert ez képes annyira feljavítani az állapotukat, hogy egy hét után már egy órás, szintentartó aktivitásra válthatnak. Természetesen mindkét vizsgálati eredmény esetében mérsékelt intenzitású mozgásról – leginkább sétáról – van szó, amit szinte bárki végezhet.
Az említett időtartamokat irányadónak elfogadhatjuk, ám látni fogjuk a következő részben, hogy a hatékony mozgás második, nélkülözhetetlen alappillére mennyire fel tudja írni mindezeket.
