Gershon Galil epigráfus és Eli Shukron régész 2022 november elején bejelentették, hogy Ezékiás király nevét azonosították egy olyan mészkőlapon, amelyet a jeruzslemi Gihon-forrás közelében találtak. A felfedezés még 2007-ben történt, a talált feliratos követ publikálták, történtek kísérletek is a megfejtésére, de a szöveg részletes vizsgálata csak most történt meg. A mészkőlapon két, egyenként négy betűből álló sor látható. Galil és Shukron szerint az első sorban Ezékiás neve (a héber “Hizkijah” név első betűje hiányzik), a második sorban egy medencére való utalás (a héber “birkah” első betűje hiányzik) olvasható.
A két kutató értelmezése szerint a fenti szöveg-töredék eredetileg egy monumentális királyi felirat része lehetett, amelyet Ezékiás, Júda királya készíttetett az i. e. 7. század elején Jeruzsálemben. A felirat utal arra a nagyszabású építkezésre, amelyet Ezékiás rendelt el, hogy a fenyegető asszír támadás előtt biztonságos vízellátáshoz jutassa a királyi város lakóit. A munkák során a Jeruzsálemtől keletre eredő Gihon-forrás vizét egy földalatti (kb. 533 méter hosszú!) csatornán keresztül a városfalakon belül készített vízgyűjtő-medencébe vezették.
Galil és Shukron összekapcsolta ezt a szöveg-töredéket egy másik, közelben talált felirattal, amelyet Yigal Shiloh régész fedezett fel még 1978-ban. A két feliratos kőlapot csak 130 méter választotta el egymástól. Mindkét szöveget nagyon hasonló betűkkel írták. Ebből a másik feliratból azonban csak a “tizenhét”/”tizenhetedik” szó olvasható ki, amit Galil és Shukron úgy értelmez, hogy Hiszkija tizenhetedik évére utalhat. Talán ekkor készülhetett el a monumentális királyi építkezés emlék-felirata. Galil ugyanakkor később elismerte, hogy a két felirat különböző típusú kövön található, továbbá a feliratokat hordozó kőlapok vastagsága is eltérő, ezért nem biztos, hogy eredetileg összetartoztak. Ettől függetlenül, ha a kutatók értelmezése helyes, akkor a mészkőlapra írt Ezékiás-felirat az első olyan (töredékes) királyi felirat, amely egy júdeai uralkodótól származik. Hasonló szövegeket ismerünk a korabeli ókori államokból, de mindeddig nem volt erre utaló nyom a zsidó királyságok területéről.
“Ezékiásnak egyéb dolgai pedig és minden hatalma, és hogy hogyan csinálta a medencét és a csatornát, amelyekkel a vizet a városba vezette, vajjon nincsenek-e megírva Júda királyainak krónika-könyvében?”(2Kir 20,20)
“És Ezékiás volt az, aki betömette a Gihon vizeinek felső forrását és Dávid városának napnyugat felől való részén vezette lefelé…”(2Krón 32,30)